A tökéletes bölcsesség szíve szútra[1]

A Tang-kori Tripitaka-mester, Xuan Zang[2] tolmácsolásában

 

 

Avalokitésvara bódhiszattva[3], amikor a tökéletes bölcsesség állapotát elérte, megvilágosodott előtte, hogy az öt halmaz[4] mind üres [és] mind az összes szenvedésteli.

 

Sáriputra, a forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától, a forma az tulajdonképpen üresség, az üresség tulajdonképpen forma. Az érzékelés, gondolkodás, cselekvés, tudatosság is ehhez hasonlóan ilyen.

 

Sáriputra, az előző dharmák mindegyike jellegét tekintve üres. Nem keletkezett és nem szűnik meg, nem szennyezett és nem tiszta, [számuk] nem szaporodó és nem csökkenő. Ennek okán az ürességben nincs forma, érzet, gondolat, tett, felismerés; nincs szem, fül, orr, nyelv, test, értelem; nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat[5]; nincs birodalma a látásnak …, egészen a tudati folyamatok birodalmáig[6]; Nincs nem-tudás és nincs annak megszüntetése …, egészen odáig, hogy nincs öregség és halál és nincs ennek megszüntetése; nincs a szenvedések halmaza, a megszüntetés[hez vezető] út; nincs [tökéletes] bölcsesség, nincs [annak] elérése, mivel nincs [is] mit elérni. A bódhiszattvának a tökéletes bölcsesség alapján szennyezettségtől mentes a tudata, szennyezettségtől mentes tudata okán nincs benne félelem, eltávolodik a feje tetejére állított[7]  álmoktól és gondolatoktól [és] végezetül a megszabadultság állapotába kerül. A három világ összes buddhái a tökéletes bölcsesség alapján elérik a felülmúlhatatlan[8], végtelen[9] és megvilágosodott[10] [szintet].

 

Ezért felismeri, hogy a tökéletes bölcsesség az [egy] nagy, szent dháraní[11], [egy] nagy megvilágosító dháraní, [egy] felülmúlhatatlan dháraní, [egy] páratlan szintű dháraní, mely képes az összes szenvedést megszüntetni, mely valóságos[12], nem üres[13].

 

Ezért mondd a tökéletes bölcsesség igéjét, mely így szól:

gáté, gáté, páragáté, páraszamgáté, bódhi, szváha[14].

 



[1]    Mahá pradzsnyá páramitá hridaja szútra, szkt. Mahā prajńā pāramitā hṛdaya sūtra, kínai 般若波羅蜜多心經.
A fordítás a Taishō Kánon 8. kötetében található kínai eredetiből készült, száma: T.251.08.0848

[2]